Ezt a karkötőt magamban csak roti-nyakörvnek hívom. Szegény kis karkötő... egy relatíve rövid nyakláncnak indult (majdnem nyakpánt-hossz), de amikor félig elkészült, a tükör előtt a nyakamhoz illesztettem, majd azt mondtam, hogy na, azért ezt mégse, nem vagyok én kutya...!
Úgyhogy karkötővé lényegült. Így jobban tetszik :)


Ő pedig egy krémfehér peyote hurka fekete drop-okkal:

... de tényleg! Valamit nagyon szerettem volna csinálni, de akármilyen gyöngyöt vettem a kezembe, valahogy nem jött az ihlet. Annyira azért nem lett szörnyű, mint amilyennek indult ;)))

A nevét a zuram adta a domború medál egy szóvá való összevonásával :)))